Minden év őszén ugyanaz a kérdés foglalkoztatja azokat a munkáltatókat, akik EU Kék Kártyával foglalkoztatnak harmadik országbeli állampolgárt: mennyi lesz jövőre a bérküszöb? A válasz idén október 30-án érkezett meg. A Hivatalos Értesítő aznapi, 54. számában a szociális és családügyi miniszter közzétette, hogy 2027-ben az EU Kék Kártyás munkavállaló havi bruttó munkabére nem lehet kevesebb 1 091 244 forintnál, kilenc egészségügyi munkakörben pedig 872 995 forintnál. Ez az idei 1 001 048, illetve 800 838 forinthoz képest nagyjából 9 százalékos emelést jelent: az általános küszöb havonta 90 196, az egészségügyi munkakörökre vonatkozó pedig 72 157 forinttal nő.

Hogyan számolják ki a küszöböt?

Sokan nem tudják, hogy a bérküszöb nem évről évre meghozott döntés eredménye. Az összeget ugyanis egy 2011 óta változatlan képlet adja: a 44/2011. (XII. 16.) NGM rendelet szerint az EU Kék Kártyás munkavállaló havi munkadíja nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének másfélszerese. A 2027-es küszöb tehát a 2025. évi keresetekre épül, a 2026-os pedig a 2024. éviekre épült.

2026 2027
A számítás alapjául szolgáló év 2024 2025
Általános küszöb (másfélszeres) 1 001 048 Ft 1 091 244 Ft
Egészségügyi munkakörök (1,2-szeres) 800 838 Ft 872 995 Ft

A közleményben szereplő összegből visszaszámolva a miniszter havi 727 496 forintos átlagkeresettel számolt, amelynek másfélszerese 1 091 244, 1,2-szerese pedig 872 995 forint. Ebből az is következik, hogy a küszöb jó előre megbecsülhető: a 2028-as összeg a 2026. évi keresetekből adódik majd, és azt a jogszabály szerint legkésőbb 2027. október 31. napjáig kell közzétenni.

Az alacsonyabb, 1,2-szeres szorzó zárt, taxatív listában felsorolt egészségügyi munkakörökre vonatkozik. Ide tartozik az általános orvos, a gyógyszerész és szakgyógyszerész, az optometrista, a dietetikus és táplálkozási tanácsadó, a gyógytornász, a védőnő, a mentőtiszt, valamint a felsőfokú képzettséghez kapcsolódó ápoló és szülésznő. Minden más munkakörben az általános küszöb az irányadó, a besorolásról pedig nem a munkakör megnevezése, hanem a munkaszerződésben szereplő FEOR-kód dönt.

Mi számít bele a bérbe?

A kérdésre az EU Kék Kártyáról szóló (EU) 2021/1883 irányelv ad választ, amelyet a magyar szabályozás átültet. Az irányelv ugyanis két fogalmat különít el egymástól. A küszöb alapja a tagállamban kimutatott bruttó éves átlagbér, vagyis a magyar rendelet szóhasználatában a KSH által közzétett átlagkereset. A mérce ezzel szemben a munkavállalónak a munkaszerződésben vagy a kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott havi vagy éves munkabéréből származó egyévi bruttó munkabére. Ami tehát a küszöb oldalán kereset, az a munkavállaló oldalán munkabér, és ebből csak az számít, ami a szerződésből következik.

Ezzel összhangban az idegenrendészeti hatóság tájékoztatója szerint az alapbéren felüli, rendszeres vagy rendszertelen bér jellegű juttatások is figyelembe vehetők, feltéve, hogy kifizetésük és az utánuk fizetendő járulék előre biztosan látható, illetve utólag ellenőrizhető. A prémium ennek jellemzően nem felel meg, hiszen annak kifizetése előre nem tervezhető. A cafeteria és a többi béren kívüli juttatás pedig eleve nem munkabér, ezért a bruttó munkabérnek ezek nélkül is el kell érnie a küszöböt.

Mit jelent ez a már itt dolgozóknak?

Ezt a kérdést a munkáltatók könnyen figyelmen kívül hagyhatják, pedig a rendelet egyértelmű: az adott évre megállapított küszöböt a tárgyévben fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, nem csak az új kérelmekre. Ha tehát egy EU Kék Kártyás munkavállaló bére 2026-ban megfelelt az akkori küszöbnek, de nem éri el az 1 091 244 forintot, akkor a munkáltatónak 2027. január 1. napjától emelnie kell a bérét. Mindez persze csak azokat érinti, akiknek a bére a küszöb közelében van: akinek a munkabére már most is meghaladja az új összeget, annak a változás semmilyen szerepet nem játszik.

A tét ugyanakkor nem csupán munkajogi. Az EU Kék Kártya kiadásáról és meghosszabbításáról összevont kérelmezési eljárásban döntenek, amelyben – ha a kérelmező a jogszabály alapján nem mentesül ez alól – a kormányhivatal szakhatóságként működik közre, és nem támogatja a kérelmet, ha a munkáltató a küszöbnél alacsonyabb bért kíván fizetni. Ha a szakhatóság nem támogatja az engedély kiadását, az idegenrendészeti hatóság már a tartózkodás célját sem fogadja el igazoltnak, ebből fakadóan pedig sem a megélhetést, sem az egészségügyi ellátások teljes körére kiterjedő biztosítást nem tekinti igazoltnak. A szakhatóság emellett külön is vizsgálhatja, hogy a korábbi engedély ideje alatt betartották-e a szabályokat. Az idegenrendészeti hatóság ugyanakkor a szakhatóság támogató állásfoglalása mellett is alapíthat elutasító döntést arra, ha a munkáltató korábban nem emelte meg a bért az akkor érvényes küszöbre. Az irányelv e tekintetben egyértelmű: ha a munkabér már nem felel meg a bérküszöbnek, a tagállam visszavonja az EU Kék Kártyát, illetve megtagadja annak megújítását.

Bennfentes tipp: A meghosszabbításhoz minden esetben új munkaszerződést kell kötni, a hatóság azonban nem csak abból tájékozódik. A NAV előző évi jövedelemigazolásából ugyanis azt is ellenőrizni tudja, hogy a munkáltató a küszöb emelkedésekor valóban megemelte-e a külföldi munkavállaló bérét. A béremeléssel összefüggő szerződésmódosítást a gyakorlatban ritkán kérik be, de bekérhetik, ezért érdemes azt is a kérelem mellé készíteni.

Kitekintés: A rendelet hatálybalépésekor, 2011-ben a küszöb még 299 700 forint volt, 2025-ben már 883 671, 2026-ban pedig 1 001 048 forint. A 2027-es összeg így a 2011-esnek több mint háromszorosa, holott a szorzó egyszer sem változott, csupán a bérek nőttek. Az irányelv a tagállamokra bízza, hogy a bruttó éves átlagbér 1,0- és 1,6-szerese között hol húzzák meg a küszöböt: Magyarország a másfélszeres szorzót választotta, a hiányszakmákban pedig élt azzal a lehetőséggel, hogy ennek 80 százalékát, vagyis 1,2-szeres szorzót alkalmazzon. Azt gondolom, ebből egy fontos tanulság vonható le: az EU Kék Kártyás munkavállaló bérét nem lehet egyszeri döntésként kezelni, hiszen a küszöb a hazai átlagkeresettel együtt évről évre emelkedik. Bár ez szubjektív vélemény, szerintem – a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt leszámítva – jelenleg az EU Kék Kártya a legelőnyösebb tartózkodási engedély. Éppen ezért a cégeknek, ha ilyen engedéllyel terveznek foglalkoztatni, érdemes előre átgondolniuk, hogy vállalni tudják-e a minden évben kötelező emelést, amennyiben a munkavállaló a küszöbnek megfelelő bért kapja.

Mit érdemes most átgondolni?

A munkáltatóknak érdemes még az év vége előtt átnézniük valamennyi EU Kék Kártyás munkavállalójuk szerződését. Ahol a havi bruttó munkabér nem éri el a 2027-es küszöböt, ott a béremelésről szóló, január 1. napjától hatályos szerződésmódosítást célszerű még decemberben megkötni. A folyamatban lévő kérelmeknél pedig különbséget kell tenni. Ha a kérelem idén indult, és a döntés is idén születik meg, az előzetes megállapodást nem kell módosítani. Ha azonban a döntés várhatóan jövőre tolódik át, javasolt a béremelésről szóló módosítást a kérelemhez csatolni, mert ezzel gördülékenyebbé válik az ügyintézés és a döntéshozatal.

A munkavállaló számára a kérdés a meghosszabbításnál válik igazán élessé, és a tét nemcsak az ő engedélye. A családtagok engedélye ugyanis a főkérelmezőhöz kötött, hiszen családi együttélés céljából csak olyan személy hozzátartozója kaphat engedélyt, aki maga is tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Ha tehát a kormányhivatal az alacsony bér miatt nem támogatja az EU Kék Kártyát, vagy az idegenrendészeti hatóság nem adja ki, a családtagok kérelmét is elutasítják. Ilyenkor nem az a kérdés, meddig érvényes az engedélyük, hanem hogy egyáltalán maradhatnak-e.

Ha kérdése van a saját helyzetéről, a Horizontes Nova szívesen segít eligazodni.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, a 2026. november 1-jei jogszabályi állapotot tükrözi, és nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.

Források