Egy új állás, egy esküvő, egy gyermek születése: a legtöbb ember életében ezek természetes fordulópontok, amelyek legfeljebb néhány hivatalos teendővel járnak. Aki azonban harmadik országbeli állampolgárként él Magyarországon, annak ugyanezek a pillanatok sok esetben extra nehézséget jelenthetnek. Ilyenkor a tartózkodás célja is megváltozik, és ezzel együtt új tartózkodási engedélyre lehet szükség a megváltozott céllal összefüggésben. A 2024. január 1. napján hatályba lépett idegenrendészeti törvény azonban ezt a célváltást belföldön csak szűk körben engedi meg: a legtöbb esetben a kérelmet a származási országban (vagy, ha ott nincs magyar külképviselet, egy másik olyan országban, ahol jogszerűen tartózkodik) működő magyar külképviseleten kell benyújtani, akkor is, ha az érintett évek óta itt él, és érvényes engedéllyel rendelkezik.

Ez a szabályozás számos ponton ellentétes az uniós joggal, és ez egyre több platformon kap figyelmet: a magyar bíróságok sorra teszik félre egyedi ügyekben, az Európai Bizottság 2026 júliusában felszólító levelet is küldött Magyarországnak, a kormány pedig elrendelte a szabályok felülvizsgálatát, amely jelenleg is tart.

Mit enged és mit tilt a magyar szabály

A hatályos törvény zárt, taxatív listában sorolja fel, milyen engedély birtokában, milyen célból és milyen körülmények között nyújthat be belföldön tartózkodási engedély iránti kérelmet egy harmadik országbeli állampolgár. Aki nem teljesíti az erre vonatkozó feltételeket, annak a kérelmét az idegenrendészeti hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Vannak ugyanakkor, akik már az első tartózkodási engedélyüket is belföldön kérelmezhetik. A vízummentes országok (például az Egyesült Államok, Japán vagy Szerbia) állampolgárai főszabály szerint a legtöbb típusú tartózkodási engedély kiadását kérhetik Magyarországon. Ugyanez igaz a velük jogszerűen itt élő – adott esetben vízumkötelezettség alá eső – családtagjaikra, feltéve, hogy a főkérelmezőhöz családtag is csatlakozhat.

Belföldön benyújtható azonban az EU Kék Kártya, kutatási célú vagy nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély iránti kérelem is, az érintett állampolgárságától függetlenül, az egyetlen feltétel a jogszerű tartózkodás – ez azonban egy érvényes rövid távú vízum birtokában már teljesül is. A vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelem pedig kizárólag belföldön nyújtható be mindenki számára, ugyanakkor a vízumköteles országok állampolgárainak először vendégbefektetői vízumot kell szerezniük.

A törvény kijelölt átjárókat is ismer: a tanulmányait sikeresen befejező hallgató és a kutatási tevékenységét befejező kutató álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú engedélyre válthat, onnan pedig Magyar Kártyára, EU Kék Kártyára vagy vendég-önfoglalkoztatás célú engedélyre léphet tovább.

A meglévő engedély ugyanarra a célra történő meghosszabbítását, valamint a huzamos tartózkodásra jogosító kártyák (például a nemzeti tartózkodási kártya) iránti kérelmet pedig eleve belföldön, a regionális igazgatóságon kell benyújtani. Ez alól két kivételt állapít meg a jogszabály, amelyeket magyar külképviseleten is be lehet nyújtani: a nemzetgazdasági érdekből kiállított nemzeti letelepedési engedély (korábbi, hírhedt letelepedési kötvényprogram alapján megszerzett engedélyek) „hosszabbítása”, valamint a nemzetpolitikai érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya.

Tizenegy engedélytípusnál ugyanakkor a törvény az általános szabálynál is szigorúbb: ezek birtokosai sem az engedély érvényessége alatt, sem annak lejárta után nem kérhetnek belföldön más célú engedélyt. Ide tartozik a vendégmunkás-tartózkodási engedély mellett a foglalkoztatási célú, a szezonális munkavállalási, a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú, a vendég-önfoglalkoztatás célú, a gyakornoki, az önkéntes és a gyógykezelési célú engedély, a munkát vállaló turistáknak kiállított ideiglenes tartózkodási engedély, valamint a Fehér Kártya és a Vállalati Kártya. A tilalom a vízummentes országok állampolgáraira is vonatkozik. Egy kivételt a hatóság a gyakorlatban mégis enged: az EU Kék Kártya iránti kérelmet – az uniós irányelvre tekintettel – a tilalom alá eső engedélyek birtokosaitól is befogadja belföldön, bár a törvény szövege nem változott. A 2026. júniusi írásbeli megkeresésemre az idegenrendészeti hatóság megerősítette, hogy az ilyen kérelem engedélyezhető, azt azonban nem részletezte, hogyan egyeztethető ez össze a törvényi tilalommal.

2024 előtt a korábbi idegenrendészeti törvény lehetővé tette, hogy aki kivételes méltánylást érdemlő körülményt igazolt (például súlyos, személyes családi okot), az Magyarországon is benyújthassa a kérelmét. A méltányossági kérelmek benyújtása lehetőséget teremtett arra, hogy a külföldi akár a jogszerű tartózkodást követően is legalizálhassa magát. Ezekben az eljárásokban a hatóság kizárólag arról döntött, hogy az ügyfél által előadottak megalapozzák-e az általános szabályoktól eltérő kérelmezést. Gondoljunk csak azokra a helyzetekre, amikor valaki önhibáján kívül, akár egy váratlan betegség vagy baleset miatt nem tudta elhagyni az országot a jogszerű tartózkodása alatt.

Kitekintés: Kétségkívül ennek a jogintézménynek voltak kedvezőtlen vetületei is: rendkívül sok bírósági döntés született az elutasított kérelmekkel összefüggésben, és számos külföldi így játszotta ki az általános szabályokat. Egy ilyen kérelemmel akár évekig is lehetett az országban „maradni” – valódi szükség mutatkozott ennek reformjára. Volt olyan nap az idegenrendészeten, amikor kollégáim arról jelentettek, hogy több méltányossági kérelem került benyújtásra, mint minden más, és magam is megszámlálhatatlan ilyen kérelmet vettem át ügyfelektől. Az új idegenrendészeti törvényt megelőzően, 2016-ban módosította ezeket a szabályokat a jogalkotó, mivel az abból fakadó közigazgatási teher minden képzeletet felülmúlt. A módosítás előtt még külön döntést kellett hozni a méltányossági kérelemben, és ennek jogerős lezárását követően még a tartózkodási engedély iránti kérelemben is dönteni kellett, ami nyilvánvalóan nem volt észszerű. Ezután viszont már a tartózkodás feltételeit meg sem kellett vizsgálnia az idegenrendészeti hatóságnak, amíg a méltányossági körülményeket el nem fogadta igazoltnak.

Az új törvényből ez a lehetőség teljességgel kimaradt, ami rendkívül erőteljes változás. A jogalkotói szándék a szabályok szigorítására olyan „hatékony” lett, hogy a legfőbb jogértelmező testület, a Kúria a Kfv.IV.37.293/2025/2. számú, 2025. május 27-i végzésében rögzítette is, hogy a hatóságnak a belföldi kérelmezés kérdésében az új szabályok alapján nincs mérlegelési jogköre.

Két gyermek, két ítélet

A szabályok megváltoztatásának következményei szerteágazóak. Az alábbiakban két esetet mutatok be, amelyekben magyar állampolgárnak gyermeke született harmadik országbeli állampolgártól.

Egy fülöp-szigeteki édesanya vendégmunkásként érkezett Magyarországra, itt megismerte későbbi férjét. 2026 februárjában, még érvényes engedélye birtokában, családi együttélés célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, majd megszületett a közös gyermekük. A hatóság a kérelmet érdemben meg sem vizsgálta: megállapította ugyanis, hogy az anyának haza kell utaznia, és ott kell benyújtania a kérelmet a szabályok szerint. Az elsőfokú végzést helybenhagyó másodfokú döntés ellen indított perben a hatóság azzal is érvelt, hogy a gyermek itt maradhat az apjával, a hazautazás pedig csak átmeneti. A kisfiú az eljárás idején mindössze három hónapos volt, és édesanyja szoptatta. A Győri Törvényszék az 1.K.700.828/2026/6. számú, 2026. október 13-i ítéletében megsemmisítette a döntést: a bíróság álláspontja szerint ugyanis a szoptatott csecsemőt nem lehet elválasztani az anyjától, az anya hazautazása így a magyar gyermeket is az Unió elhagyására kényszerítené, ami ellentétes az uniós joggal.

Egy másik fülöp-szigeteki vendégmunkás édesanya veszélyeztetett terhessége miatt táppénzre kényszerült, munkaviszonya megszűnt, a hatóság pedig visszavonta a tartózkodási engedélyét, majd alig két hónappal a gyermeke születése után kiutasította Magyarország területéről. Vendégmunkásként belföldön családi együttélés célú engedélyre sem válthatott, holott ilyen kérelmet is benyújtott. A Fővárosi Törvényszék a 15.K.703.096/2025/10. számú, 2025. szeptember 5-i ítéletében megállapította, hogy a háromhónapos, anyatejjel táplált magyar gyermek függ az édesanyjától, ezért a hatóságnak valamilyen tartózkodásra jogosító engedéllyel el kell látnia.

Az imént bemutatott két valódi, megtörtént eset alapján azt gondolom, ki lehet jelenteni, hogy a szabályozás ebben a formában nem lehet helyes, változtatásra szorul. Az új törvény kidolgozásánál ugyanis az volt a jogalkotói szándék, hogy a külföldiekre vonatkozó magyar szabályozás szigorú legyen – ez a 2023. évi XC. törvény bevezetőjében (preambulumában), illetve annak indokolásában is olvasható – azonban olyan erősre sikerült a szigorítás, hogy az ilyen esetekre gyakorlatilag nincs megfelelő eljárás, és a bíróságnak kell utat mutatnia.

Kitekintés: Mindkét ügyben egy kiskorú magyar állampolgár harmadik országbeli, vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező édesanyja volt az érintett. De miért is a nőket érinti ez a probléma leginkább? A tartózkodási engedélyek célhoz kötöttek, a megszerzésre irányuló eljárásban és azt követően is az engedély érvényességi ideje alatt a tartózkodási cél igazolása alapvető feltétel. Egy munkavállalásra jogosító engedéllyel rendelkező számára ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a munkaviszonyának állandónak kell lennie. Aki az újszülött gyermekét gondozza, az nem tud dolgozni, vagyis az eredeti tartózkodási célját nem tudja igazolni. Ugyan a jogszabályok szerint nem kizárólag az édesanya maradhat otthon a gyermekével, jellemzően mégis ezt a döntést hozzák meg a családok. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének adatai szerint a gyermek másfél éves korában az anyáknak alig több mint tizede dolgozik, és még azokban a családokban is jellemzően az anya marad otthon, ahol a gyermekgondozási díjat az apa veszi igénybe – ő ugyanis szinte minden esetben emellett dolgozik is. Az édesapák a nekik járó apasági szabadság után visszamennek dolgozni, így a munkaviszonyuk továbbra is fennáll, külföldiként pedig az engedély céljának módosítása erre tekintettel nem szükséges. Nézetem szerint ez lehet az oka annak, hogy a bírósági határozatok között nem találkozunk édesapák ügyével: erre enged következtetni a statisztika és a jogszabályokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatom is.

Ami egy magyar családban a munkamegosztás kérdése, az egy harmadik országbeli édesanya számára a tartózkodási jogát is érintheti: az ő engedélye ugyanis nem a családi helyzetéhez, hanem a munkavégzéshez kötött. Ezért döntő, hogy az idegenrendészeti hatóság mit tekint a tartózkodási cél teljesülésének.

Bennfentes tipp: A munkavégzésre jogosító engedélyeknél az idegenrendészeti hatóság a gyakorlatban nemcsak azt vizsgálja, hogy a munkaviszony jogilag fennáll-e, hanem azt is, hogy az érintett ténylegesen dolgozik-e. A tartózkodási cél ugyanis maga a munkavégzés, nem pusztán a jogi értelemben vett munkaviszony fennállása. Ezért ha valaki hosszabb ideig nem dolgozik – például táppénzen van, vagy a gyermeke születése után otthon marad –, az a hosszabbításnál vagy egy hatósági ellenőrzés során akkor is kérdéseket vethet fel, ha a munkaviszonya közben nem szűnt meg, és akár a tartózkodási engedély visszavonásához is vezethet.

Itt azonban fel kell tenni a kérdést: mi van azokkal, akiknek a családtagja nem uniós polgár, vagy akiknek az ügye nem jut el a bíróságok elé? Ők jelenleg nem számíthatnak kivételre: ha a gyermek nem uniós polgár, az uniós polgárság védelmére nem lehet hivatkozni, aki pedig nem fordul bírósághoz, annak az elutasítás végleges marad, és ha nincs más érvényes tartózkodási jogcíme, el kell hagynia az országot.

Hol ütközik a szabály az uniós joggal

Az uniós polgárság védelme

Az uniós jog nem engedi, hogy egy uniós polgár, ebben az esetben egy magyar gyermek, rákényszerüljön az Európai Unió elhagyására azért, mert a tőle elválaszthatatlan külföldi szülőjének nincs tartózkodási joga. Az Európai Unió Bírósága a C‑420/22. és C‑528/22. számú egyesített ügyekben, 2024. április 25-én kifejezetten magyar ügyekben mondta ki, hogy a hatóságnak a tartózkodási engedélyek kiadásának megtagadása előtt meg kell vizsgálnia ezt a függőséget. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha a döntés senkit nem kötelez az ország elhagyására. A hatóság ugyanis az érdemi vizsgálat nélküli elutasítással épp ezt a vizsgálatot mellőzi. A Debreceni Törvényszék a 15.K.701.381/2024/15. számú, 2025. március 3-i ítéletében egy másik uniós bírósági döntésre (C‑1/23) hivatkozva mellőzte a kérelem belföldi benyújtásának tilalmát: a távoli külképviseleten való személyes megjelenés a kérelmezőnek rendkívüli nehézséget jelentett volna.

A védelem ugyanakkor nem automatikus. A Debreceni Törvényszék a K.700.869/2025/16. számú, 2025. október 9-i ítéletében a hatóságnak adott igazat: a megismételt eljárásban a kérelmező ugyanakkor nem igazolta a megélhetéséhez szükséges anyagi fedezet meglétét, és az uniós jogi védelem sem illette meg, mert a kérelmező függött a magyar házastársától, nem fordítva, és a házastárs gyermeke felett nem gyakorolt szülői felügyeleti jogot.

A munkavállalók belföldi kérelmezési joga

Az összevont engedélyről szóló megújított uniós irányelv, az (EU) 2024/1233 irányelv szerint a tagállamoknak 2026. május 21-ig biztosítaniuk kellett volna, hogy aki érvényes tartózkodási engedéllyel már az ország területén él, az összevont kérelmezési eljárásban kiadott, munkavégzésre is jogosító engedély kiállítását belföldön is kérelmezhesse. A magyar szabály ugyanakkor ennél jóval szűkebb. A fent felsorolt tizenegy engedélytípus birtokosai – köztük a foglalkoztatási célú engedéllyel dolgozók, akiket az irányelv kifejezetten véd – belföldön, az EU Kék Kártya említett gyakorlati kivételétől eltekintve, semmilyen más engedélyt nem kérhetnek. Az irányelv a munkavégzésre jogosító, összevont kérelmezési eljárásban kiadott engedélyekre vonatkozik: a családi együttélés célú engedélyeknél – ha magyar állampolgár családtag érintett – a fenti, uniós polgárságon alapuló védelem érvényes.

Miért nem a hatóságon múlik a megoldás

A magyar jogrendben az idegenrendészeti hatóság jogalkalmazó: az eljárásokkal összefüggő törvényeket és rendeleteket kell végrehajtania, a jogalkalmazási gyakorlatát pedig a bírósági gyakorlathoz igazítja, amennyire a jogszabályok szövege ezt megengedi, de nem hozhat a normáktól eltérő döntést. A jog értelmezésére elsődlegesen a bíróságok hivatottak, ezért a hatóság kötelező erejű jogértelmezést nem adhat ki, legfeljebb tájékoztatást nyújthat. Ha a bíróság egy ügyben az uniós jog miatt „félreteszi” a magyar szabályt, az ítélet a megismételt eljárásban köti a hatóságot, de csak abban az egy ügyben. A következő, hasonló tényállású kérelmet a hatóságnak a törvény szerint ugyanúgy el kell utasítania, és az érintettnek bírósághoz kell fordulnia, ha azzal nem ért egyet.

Az Európai Unió Bírósága már 1989-ben, a Costanzo-ügyben kimondta, hogy a közigazgatási szerveket ugyanúgy kötelezi az uniós jog alkalmazása és a vele ellentétes nemzeti szabály mellőzése, mint a bíróságokat. A magyar gyakorlatban azonban ezt a mérlegelést a bíróságok végzik, a hatóság pedig, amelynek a törvény kifejezetten nem ad mérlegelési jogkört e tekintetben, a törvényt alkalmazza. Hogy ez nem lehetetlen, azt az EU Kék Kártya mutatja: ott a hatóság az uniós irányelvre tekintettel a gyakorlatban eltér a törvény szövegétől. Ez azonban nem jogszabályon, hanem jogalkalmazási gyakorlaton alapul, ezért kiszámíthatóságot nem ad. Ráadásul a sikeres per után sem biztos az engedély. A megismételt eljárásban a hatóság az általános tartózkodási feltételeket, például a megélhetést és a lakhatást, továbbra is vizsgálni köteles, és ezek esetleges hiánya miatt el kell utasítania a kérelmet – a fentebb bemutatott, 2025. októberi debreceni ügyben is ez történt. Mindebből az következik, hogy a probléma tartós feloldása a törvényalkotáson múlik.

A jogalkotás eddig lassan reagált

Az új idegenrendészeti szabályozás korábbi hiányosságait is csak hónapok elteltével pótolták, pedig ekkor még ugyanaz a kormány felelt ezért, amely a törvényjavaslatot benyújtotta.

Magyarország területén született gyermekek helyzete

A törvény kihirdetett, eredeti szövege szerint ugyan a Magyarországon született gyermek számára családi együttélés célú engedélyt kell kiállítani, de csak akkor, ha a szülő engedélye alapján hozzá családtagok csatlakozhatnak. Ebből az következett, hogy a foglalkoztatási célú, a vendégmunkás- vagy a tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők itt született gyermekei nem kaphattak tartózkodási engedélyt. A jogalkotó ezt a hiányt 2024. május 11-től pótolta, négy hónappal a törvény hatálybalépése után.

A gyermekek kulturális ismereti vizsgája

A nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya iránti kérelmek esetében 2025. január 1. napjától kötelező lett a kormányhivatal előtt letett, magyar nyelvű, írásbeli kulturális ismereti vizsga, és a kihirdetett rendelet a generális jellegéből fakadóan gyermekekre is vonatkozott. Egy 14 év alatti gyermek ezt a vizsgát érthető módon nem tudta teljesíteni, de sok esetben Budapest Főváros Kormányhivatala még az időpontok kiadását is megtagadta, külön indokolás nélkül – ezzel kapcsolatban számos jelzés érkezett ügyfelektől hozzám igazgatóhelyettesi megbízásom alatt. Jómagam ekkor ugyanis az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Központi Regionális Igazgatóságán szolgáltam: az átmeneti időben sem a hatóság, sem a kormányhivatal nem kapott kézzelfogható tájékoztatást a kérdés kezeléséről (ez természetesen nem menti a hivatal időpontokkal kapcsolatos hozzáálását). Az ügyek egy része elutasításra, más része felfüggesztésre került. A kormány a problémáról nyilvánosan nem kommunikált, a 14 év alattiak mentességét pedig csak 2025. augusztus 14-től, a vonatkozó rendelet módosításával vezette be.

Mit lép most a kormány

A kormányváltást követően az újonnan felállt kabinet 2026 májusában határozatban rendelte el a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát, valamint a kapcsolódó jogalkotás előkészítését. A külföldiek foglalkoztatását érintően azóta egy lépés történt: a kormány 2026 júniusában rendeletben zárta be a kaput az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadása előtt.

Az Európai Bizottság 2026. július 15-én tizenhét tagállamnak, köztük Magyarországnak küldött felszólító levelet, mert nem közölték az összevont engedélyről szóló irányelv átültetését. A Bizottság közleménye külön kiemelte, hogy az irányelv szerint az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők az adott tagállam területén is kérelmezhetnek. A tagállamoknak két hónapjuk volt a válaszra. Magyarország válasza nem nyilvános: a Bizottság a tagállami válaszokat nem teszi közzé, és magyar kormányzati közlemény sem jelent meg róla. Törvényjavaslat azonban még nem született, és arra sincs jel, hogy a régi általános méltányossági kérelmek jogintézménye visszatérne valamilyen formában.

Mit tehetnek addig az érintettek

Amíg a törvény nem változik, az érintett családok egyenként kényszerülnek kiharcolni a jogaikat. Ha Ön olyan engedéllyel él Magyarországon, amelyről belföldön nem válthat célt, és magyar állampolgár gyermeke született, vagy születik, érdemes az alábbiakra figyelnie:

  1. Tegyen mindenre kiterjedő nyilatkozatot a kérelemben: írja le, ki gondozza a gyermeket, és ki tartja el a családot.
  2. Hivatkozzon rá kifejezetten. Írja bele a kérelembe, hogy a magyar állampolgár gyermek Önnel függőségi viszonyban áll, és a hazautazás az Unió elhagyására kényszerítené.
  3. Tartsa a határidőket. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni, a másodfokú döntés ellen pedig általában harminc napon belül bírósághoz fordulni. Kiutasító határozat ellen nincs fellebbezés, bírósághoz pedig mindössze nyolc napon belül lehet fordulni. A határidők számításáról és a jogorvoslat lépéseiről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.
  4. A bírósági szakaszra időben keressen jogi képviselőt. A törvényszék előtt az ügyvéd nem kötelező, de ajánlott. Mi a Horizontes Novánál a hatósági eljárásban meghatalmazottként segíthetünk, perbeli képviseletet azonban nem látunk el.

Mi a tét

A győri ügyben a kérelem benyújtásától az ítéletig nyolc hónap telt el, és az eredmény még ekkor sem a tartózkodási engedély kiállítása, hanem egy új eljárás volt. A perköltséget, 607 500 forintot, a hatóság fizeti. Amíg a jogalkotó nem rendezi a belföldi célváltás kérdését, minden hasonló helyzetű család ugyanezt az utat kénytelen végigjárni, a költségeket pedig ügyről ügyre az állam viseli.

Ha kérdése van a saját helyzetéről, a Horizontes Nova készséggel áll rendelkezésére az eligazodásban!

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és a 2026. október 28-i állapotot tükrözi; nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak. A saját helyzetére szabott tájékoztatásért forduljon hozzánk bizalommal!

Források